2014. június 21., szombat

Mi az a holacracy 3.

Ezt a beszélgetést itt kezdtük. Hosszú lett volna, így itt folytattuk. És ez most a harmadik etap.

Nincsen főnök? Milyen szervezet az, amiben nincsen főnök?

Hol tartottunk?

Először átbeszéltük, hogy a Holacracy egy olyan módszergyűjtemény, amiben fontos, hogy a szervezet küldetéséhez igazodik körökön és szerepeken keresztül mindenki. Hogy a szervezeti hatalom egy alkotmányban van leírva, csakúgy, mint az, hogy fel kell göngyölíteni a munkavégző szerepeket akadályozó feszültségeket.


Majd elmondtad, hogy a gyakorlatban ez úgy van, hogy tudatosítom, melyik szerepemben érzek elakadást, hiszen a szerepeim saját küldetéssel igazodnak a cég küldetéséhez. És mivel az adott szerepem egy körben van, így az adott körben egy meetingen teszek egy javaslatot, amit az integrált döntéshozási folyamattal lehet elfogadtatni.

Utána azt mondtad, hogy nincsen olyan, hogy főnök. Szóval milyen szervezet az, amiben nincs főnök?

Mond szerinted ki a főnök? Mit csinál, miért felelős?

Ő az az ember, aki vezeti és irányítja a szervezetet. Nála van a hatalom, ő szervezi és ellenőrzi a munkát, övé az utolsó döntés mindenben. Ilyenek…


Nyilván nagyon különleges, okos és tehetséges valaki lehet, ha mindezt egyszerre el tudja látni...

Ne gúnyolódj, azt én szoktam. Te is tudod, hogy mindenhol vannak kisfőnökök, nagyfőnökök, főfőnökök, menedzserek. A hoalcracyban miért nincsenek?


Részben Te magad válaszoltál, amikor azt mondtatd, hogy “a főnök az az ember…”. A holacracy szerepeket határoz meg és nem embereket. Amit egy vezető csinál általában azt a holacracy egyrészt az alkotmányba, másrészt több szerepbe különíti el. Így a hatalom, aminek a forrása nem egy ember, hanem az alkotmány, nem összpontosulhat egy személy kezében.

Ugye azt már az első alkalommal átbeszéltük, hogy a hatalmat az alkotmányba, annak a szabályaiba helyezik a szervezet alapítói, illetve vezetői.

Mindezt önként és dalolva? Ma még az enyém a hatalom, holnap pedig alávetem magam egy sor szabálynak? Miért jó ez nekik?


Abból a feltételezésből kiindulva, hogy a holacracy szabályok által a szervezet minden tagja magasabb eredményességgel fog tevékenykedni. És ha ez nem bizonyosodik be, akkor azok, akik a holacracy alkotmány bevezetését jóváhagyták, visszavonhatják az ebbéli döntésük. Egyszóval megmarad a reset gomb és visszaállíthatják a régi rendet.

Ez egy kicsit komolytalannak tűnik…


Egyáltalán nem az. Ugyanis amíg a holacracy élesben működik, addig annak minden szabálya ugyanúgy vonatkozik mindenkire, így a korábbi ügyvezetőre és a többi vezetőre is. Viszont mivel a cég valakinek a tulajdona így a tulajdonos, vagy képviselője kell, hogy rendelkezzen szabadsággal a működési forma kiválasztása tekintetében.

Eddig még csak részben válaszoltál. Csak azt mondtad, hogy nincs főnök, mert nincs ilyen szerep. Nincsenek hatalmasok, mert a hatalom az alkotmányban van. De akkor mi van? Kell, hogy legyen valamilyen vezetői funkció!


Igaz, és van is. A vezetést megvalósító szervezeti elemek és funkciók az alábbiak:

- Az autonóm kör és az autonóm munkavégző szerepe
- A választott szerepek, megkülönböztetve a Lead linket, a Rep linket, a Facilitátort és a Titkárt
- A közös döntéshozási alkalmak, azaz a governance és a tactical meetingek
- Policy-k
- Az alkotmány, amely zárt rendszerként leírja ezeknek az elemeknek a kapcsolatát és működését

A köröket főképpen az határozza meg, hogy rendelkeznek küldetéssel. Ez a küldetés egy megállapodása kör tagjai között, nem csupán egy keretezett szöveg a falon, így minden komolyabb döntés esetén ez az iránytű. Így a kör nagyon magas szintű autonómiával tud működni és nem kell a szülő-köréhez fordulnia.

Mi az a szülő-kör?


Szülő-kör és gyermek-kör kifejezésekkel írjuk le a körök egymásba foglaló hierarchikus jellegét. A szülő-kör magába foglalja a gyermek-kört, amely korábban lehet, hogy csak egy szerep volt a szülő körben.

Szóval a küldetés egy vezetési funkció?



Méghozzá rendkívül erős! A küldetés teszi autonómmá a szerepeket is. A szerep meghatározásakor már eleve az a cél, hogy a szerep a küldetése betöltéséhez rendelkezzen minden feltétlenül hatáskörrel, hozzárendelt erőforrással (az alkotmány szövegben “domain”) és felelősségi körrel (“accountabilities”).

Bár ezzel az állításommal sokan vitatkozni fognak, de nincs még egy olyan motiváló dolog a munkában, mint az önálló szabad alkotó tevékenység lehetősége. A holacracy szerepek és körök küldetésekkel ellátása és egymáshoz igazítása ezt az erőt szabadítja fel.

Hadd legyek cinikus! Szóval, ha van egy küldetésünk, akkor magunktól vezetődünk?


Nyílván nem mindig. Például ha többen osztozunk egy küldetésen, akkor kellenek bizonyos együttműködési formák és folyamatok, amikkel egyeztetjük, hogy hogyan tartunk a küldetés felé. Ilyen az integrált döntéshozási folyamat is az előző beszélgetésünkből.

A körök működésében erre választott szerepeket, folyamatokat és meetingeket definiál a holacracy.

Mik azok a választott szerepek?


A Holacracy megkülönböztet választott és meghatározott szerepeket. A választott szerepek a szervezeti struktúra részeként működtető és fenntartó funkciókat látnak el. Ezekre a szerepekre a kör tagjai valóban választást tartanak.


A meghatározott szerepek a küldetést megvalósító munkát végzik el. Ezekre a szerepekre a Lead link hív meg szerinte alkalmas személyeket.

Például a Facilitátori és a Titkári szerepek betöltése alkalmával a meetingek lebonyolításáért felelsz, míg a fejlesztő és a projektmenedzseri szerepek betöltői a meeting keretei között egyeztetik a feladataik

Milyen választott szerepek vannak?


Minden kör tart választásokat. Minden körben az adott kör tagjai betölthetik a Lead link, a Rep link, a Facilitátor és a Titkár szerepeket.

Az választott szerepek leírása dióhéjban:

A Lead link tartja szem előtt a kör küldetését. Ő bontja szét a kör szervezeti funkcióit definiált szerepekre és ő hív a kör szerepeinek betöltésére a körbe munkatársakat. Ő felel azért, hogy a körnek legyen valamilyen iránya, stratégiája.

Aha. Szóval ő a főnök! Lebuktál. Mégis van!


Nem. Várj még.

A Lead link nem töltheti be a Rep link és a Facilitátori szerepeket.

A Rep link szintén a kör küldetését vigyázza, de a szülő-kör irányába ő eszkalálja azokat a problémákat, amiket a kör erőforrás, vagy kompetencia hiányában nem tudott feloldani.

A Facilitátor vezeti a kormányzási (governance) és a működési (tactical) meetingeket. Továbbá ő a válságmenedzser, ha valami komoly fennakadás van a kör működésében. Speciális jogai vannak a rendrakásra. Ez is elég főnökös dolog nem?

Bár a Lead link egy erőteljes vezetői pozíciónak tűnik elsőre, de sokkal gyengébb egy hagyományos főnöki pozíciónál, mert:
- mindössze egy szerep, ami átruházható
- az alkotmány szabályai alá tartozik
- a szülő körben együtt és megosztva képviseli a gyermek kört a Rep linkkel
- éppen ezért nem lehet azonos a Rep linkkel
- nem veheti fel a Facilitátori szerepet, így nem lehet sem meeting vezető, sem válságmenedzser baj esetén.

A lead link így nem esik a mikromendzsment csapdájába. Tud a stratégiára fókuszálni és magas szinten vállal felelősséget a kör küldetéséért. A kevesebb néha sokkal, de sokkal több.

És mit csinál a titkár?


A Titkár tartja nyílván és vezeti a kör feljegyzéseit és hívja össze a meetingeket. Ő egyben egyfajta “törvénymagyarázó”. Kérés esetén ő értelmezi az alkotmányban foglaltakat és a kör korábbi policy-jeit. Sok esetbe övé a döntő szó. Puff, még egy darab főnök. J

Mi a governance és a tactical meeting?


Erről már volt szó nem? Ez a két meeting struktúra van meghatározva a holacracyban. A governance meeting keretében a kör tagok a szervezeten, a munkavégzés keretein és folyamatain dolgoznak. Arról döntenek, hogy milyen keretek között, milyen szervezettséggel kívánják végezni a munkájuk.


Ebben a keretben döntenek arról, hogy legyen-e új szerep, vagy módosítsanak egy korábbit. Itt döntenek arról legyen-e valamilyen követendő szabály, folyamat, amit policynek neveztem korábban. Illetve itt tartanak választásokat a választott szerepekre.

A tactical meetingen a kör tagok a szervezetben, azaz magán a munkán dolgoznak. Tájékoztatják egymást a feladataikban való előrehaladásról és körüljárják mindazt, amit egyedül egy szerep nem tudott megoldani.

Ezt egy kicsit bonyolult lehet mindíg fejben tartani.


Igen, ezért írták mindezt egy alkotmányba, ami ezt összefoglalja. Öt fejezete van. Az első a szerepek betöltéséről, a második a kör struktúráról, a harmadik a kormányzásról, a negyedik az operatív munkavégzésről szól, míg az ötödik az alkalmazás első lépéseit segít tisztázni. Van melléklete is, ami a választott szerepek leírását tartalmazza.

Ha ezekhez a szabályokhoz szeretnénk hozzátenni, akkor a kormányzási meetingeken tehetünk hozzájuk további szabályokat. Ezek a policyk, amik lehetnek magasrendű irányelvek egyes rugalmas területeken (pl.: sales), de kidolgozott szabályok is az alacsony hibatűrésű szerepek között (pl.: pénzügy)

Oké, megvettem, nincs főnök, de nem értem, miért pont így van összerakva a funkciók sokasága?


Érdekes összehasonlítani az önálló egyéni munkavégzés lépéseit a körök működésével.

Például bármely szerepemben alapvető kötelességem elakadás, feszültség esetén javaslatot tenni annak a feloldására. Ezt a felelősségem a körben a Rep link funkciója tölti be.

Amikor az egyén a küldetését koncepciózusan prioritásokra és feladatokra bontja, az funkcionálisan azonos a kör Lead link funkcionalitásával.

Mit akarsz ezzel mondani?


Azt, hogy a holacracy működésének az ereje részben abban áll, hogy a szerepek és a körök között a cég növekedésével, vagy egyes részeinek a visszafejlesztésével dinamikus az átmenet. És ehhez a funkciók szerep és kör szintű megfelelésének és tudatos külön kezelésének egyértelműen van köze.

Fel tudnád eddig idézni amit beszéltünk?

Rendben. Szóval egy holacracy szervezetben nincsen főnök. Vannak vezetési funkciók. Ezek közül legelső a szervezet küldetése, amely nem önmagában áll. Van küldetése minden körnek és minden szerepnek, és ezek mind igazodnak a cég küldetéséhez.

Akkor ilyen vezetési funkciók még a választott szerepek, amiket bárki betölthet. A Lead link elsőre olyan, mint egy menedzser, de nem az, mert csak a küldetést és a stratégiát vigyázza és embereket toboroz. A Facilitátor vezeti le a meetingeket és ha baj van, ő a válságmenedzser A Titkár jegyzi le a döntéseket és idézi fel a szabályokat. A Rep link jelzi a szülő körnek a gyermek kör feszültségeit és tesz rájuk javaslatot.

És a választott szerepeken túl?

Az egyes szerepek autonóm módon végzik a munkát. Lényegében magukat vezetik, saját maguk főnökei. Ha megoldatlan gondjuk van, akkor azt javaslatként bevihetik egy governance vagy tactical meetingre, ahol a javaslatot integrálni lehet a többi szerep együttműködésével.


És mi tartja ezeket a vezetési funkciókat együtt?

Ezeket a funkciókat az alkotmány rögzíti. És ha az alkotmány szövege nem elég a szervezetnek, akkor a tagok további szabályokkal tisztázhatják a működésük. Amiért pedig ez az egész együtt van az lényegében az, hogy a szervezet betöltse a küldetését.


Sikerült a lényeget megfognod.

Rendben, de hiányolok pár dolgot a holacracy működéséből, amit egy csomó munkahelyen hangsúlyosnak láttam.


Igen, erről legközelebb…